Mediaseanu ünnepel

„...Tudjuk, hogy Medgyessy szerint „nem a múlttal, hanem a jövővel kell foglalkozni”, de most mégis idézzük fel röviden a történelmet, hadd értse a szocialisták miniszterelnöke, mi végre voltak olyan dühösek az emberek vasárnap a Kempinski előtt. December 1. ugyanis azért a románok nemzeti ünnepe, mert a gyulafehérvári határozat 1918-ban ezen a napon mondta ki Erdély Romániához csatolását, amelynek következtében Bukarest nagyobb szeletet kanyarinthatott magának a történelmi Magyarországból, mint amekkora hazánk jelenlegi területe. A határozat egyúttal önkormányzatot és önálló iskolarendszert is biztosított a nemzetiségeknek, csakhogy ennek a pontnak már nyomát sem találni az 1920-as törvényben. Ehelyett 1930-ra a kolozsvári magyar egyetemet is megszüntették. Ekkora már nincs Erdélyben magyar nyelvű állami gimnázium, ahogy tanítóképző sincsen; Székelyföldön egyetlen magyar líceum sem marad, és közel félezer felekezeti iskolát zárattak be.
Aki manapság magyar emberként december elsejét ünnepli, az a fenti tényeket ünnepli. Valamint azt, hogy amennyiben a romániai magyarság fogyása olyan ütemben folytatódik, mint az utóbbi tíz évben, akkor kevesebb, mint száz év múlva nem lesz magyar ember Erdélyben. Aki december elsejét ünnepli, az 1926-ban minden közhivatal falára kiaggatott, "Csak románul beszéljetek!" feliratokat ünnepli, meg a román csendőr tenyerének csattanását a székely arcán, ha az nem akart, vagy nem tudott a táblán foglaltaknak megfelelően tenni. Aki december elsejét ünnepel, az Bözödújfalu és Jósikafalva hullámsírba temetését ünnepli, meg a székely falvakat taroló dózerokat. Az a két román bevonulás során legyilkolt magyar férfiak, meggyalázott magyar asszonyok és házfalon szétvert fejű magyar csecsemők sorsát ünnepli, meg a szeku kínzópincéiben felharsanó magyar sikolyokat. A Duna-delta internálótáborait, Páskándi Géza Dobrudzsában, kényszermunkával töltött éveit, az Agache-perben az amnesztia ellenére meghozott letöltendő ítéleteket, a marosvásárhelyi pogromot, és Sütő András kivert szemét. Aki december 1-én magyar létére ünnepel, azt a békediktátumot ünnepli, amelyet még Lenin is gyalázatos rablóbékének nevezett. ...”